Őszi vers

Kilépve az ajtón a reggeli sötétbe

a kávé ízével még a számban,

megcsap a fagy és az életkedvem máris elszalad.

Pedig még 5 perc míg jön a busz,

addig valami zenét gyorsan bekapcsolok

átnézem az instagramot és a facebookot,

végig gondolom mi lesz ezen az ugyanolyan átlagos napon,

majd a buszból a lehulló leveleket számolgatom.

Nem tudom,hogy mi kéne,

szerelem vagy nyugalom,

de ezeket ilyenkor leszarom,

csak bámulok az őszi szürkeségbe

kiélvezem az állott meleget és a nihilt,

ami az emberekre rakódik,mint a zsír

és felkészülök,hogy mikor leszállok,

kitörök.