A lehetetlenről és időről

Jelenleg Isaac Asimov Alapítvány sorozatát olvasom és egyszerűen függő lettem. Még csak a második kötetben tartok,de nem bírtam ki,hogy a hetedik könyv után írjam meg a kritikát.

Utólag olvastam utána,hogy mennyire régi ez a könyv. Tényleg hihetetlen,ugyanis az ember 92-ben halt meg,a könyv pedig 52-ben jelent meg. Először trilógia volt,majd utána írt hozzá még két folytatást és két könyv elősztorit. Olyan világot fest le nekünk,ami még ma is elképzelehetetlen és még olvasva is durva,nemhogy kitalálni még hasonlót is. 

Az első két könyvben Hari Seldon a főszereplő, aki olyan matematikai felvetéssel áll elő,amiből ki lehetne számolni az összes lehetség jövőt,komoly történelmi háttérrel és társadalom ismerettel rendelkezve. Ezt először ugyan, mint elméletet veti fel,de közben persze rájön a gyakorlatban való megvalósításra is, ami nagyon sok időt fog igényelni,viszont nem kizárta jövőbeni használata. Mindezt menekülve a császári hatalom elől,bolygókat és különböző kultúrákat megismerve és újabb kalandokba keveredve. A könyv végén akkora csavar van,hogy dobtam egy hátast és olyan lazasággal vegyített feszültség érződik néhány párbeszédben,hogy letehetetlen és még és még akarod olvasni. Utoljára ilyet talán a Trónok harcánál vagy Carlos Ruiz Zafon könyveinél éreztem,ami persze egészen más kategória.

Nagyon tudom ajánlani,nem csak azoknak akik szeretik a sci-fit,mert társadalmilag is olyan mélységeket boncolgat,amiről érdemes elgondolkodni. Állítólag elterjedt egy elmélet mi szerint a pasi időutazó volt. Lassan kénytelen leszek osztani ezt a véleményt,mert az a tény,hogy ezt így, ilyen részletesség és ilyen jövőbe mutatóan írta meg,szinte hihetetlen.

A legutóbbi források szerint a HBO akar belőle sorozatot csinálni J.J.Abramsal és Nolan öccsével eggyüttműködve. Reméljük ez nem csak ígéret marad,mert ebből nagyot lehetne kihozni.

10/9.5

"Aki könyvet olvas, maga idézi fel a látványt, maga teremti meg a hangokat, maga alkotja meg a mozdulatokat, az arcvonásokat, az érzelmeket. Maga alkot meg mindent, ami több a puszta szónál. És aki a legcsekélyebb örömét leli az alkotásban, annak olyasvalamit nyújt a könyv, amit a televízió soha."

"Napjainkban, de a jövőben még inkább, a Föld egyetlen részének sem lehet javára a másik kára. Együtt boldogulunk mindannyian - vagy együtt pusztulunk el."

"A könyv igényes, mert alkotó tevékenységet követel az olvasótól. Nem mindenki, sőt, roppant kevesen felelnek meg e követelménynek, így hát nem olvasnak, és nem is fognak olvasni. "

"Minden, ami ízt vagy egyéniséget ad, valakiben visszatetszést szül."

/I.Asimov/